Azt, hogy Magyarországon miként lehet távol-keleti dolgozót alkalmazni, egyre inkább evidens mindenki számára: megkeressük a munkaerő-közvetítőt, aki szervez nekünk egy interjúsorozatot, és kiválasztjuk a jelöltet, aki ideutazik. Ebből a képletből azonban még hiányzik egy fontos összetevő: a világ másik felén hozzánk jelentkező emberek motivációja, az ő hozzáállásuk a cégünkhöz.
Amikor munkaerőről beszélünk, hajlamosak vagyunk masszaként tekinteni a dolgozó emberekre. Kínálunk nekik valamit, amit elfogadnak vagy nem, és dolgozunk tovább. Holott amennyiben ismerjük a dolgozók motivációját, sokkal könnyebben tudunk kapcsolódni hozzájuk, ezáltal pedig jobb, felkészültebb munkaerőből válogathatunk – hiszen aszerint is változik a kínálat, hogy az ajánlattevőt hogyan ítélik meg a jelentkezők.
A legfontosabb a bizalom.
Nem ritka, hogy thaiok Dél-Koreába vagy Japánba utaznak néhány évre dolgozni, de Európa egészen más lépték. Innen sokkal nehezebb visszalépni, és ha már elutaznak, biztosra akarnak menni. Vajon aki Thaiföldön úgy határoz, hogy két évre átutazik a világ másik felére, milyen szempontokat vizsgál? Erről kérdeztük Ohm-ot, a budapesti mosodában dolgozó thai vezetőt.
„Én először Tongsai nevével találkoztam, róla azt beszélték, hogy egy Magyarországon élő thai, aki segít munkához jutni, és egy magyar cég társtulajdonosa. Először is ki akartam deríteni, hogy létező személy-e, ezért Facebookon megnéztem a profilját, a fotóit, és úgy láttam, őszinték és valódiak. Megkerestem a budapesti Thai Nagykövetséget is, hogy tényleg létezik-e a Work & Smile nevű cég, ami Magyarországra közvetít, és ők megerősítették, hogy igen.”
Itt tehát a bizalmat elősegítette, hogy egy thai cégvezetővel beszélhet, aki már évek óta Magyarországon él, és az első hónapokban hozzá fordulhat majd a kérdéseivel. Csak ezután kérte meg a nagykövetséget, hogy ellenőrizzék a céget – ekkor azonban a szemében a Work & Smile neve már elsőbbséget élvezett a többi munkaközvetítővel szemben, ahol magyar dolgozókkal kellene egyeztetniük.
Azt is érdemes tudni, hogyan látják Magyarország és Nyugat-Európa lehetőségeit, és miért döntenek mellettünk.
„Nyugat-Európában valóban több a fizetés. De nem a kézhez kapott pénzt kell nézni, hanem azt, ami marad. Ha nekem kell kifizetni a lakbért, a munkába utazást, az ételt, akkor a legfontosabb kérdés, hogy mennyi pénzt tudunk hazaküldeni a családunknak? Itt Magyarországon kapunk a munkahelytől lakást a munkahelyhez közel, valamint a minket alkalmazó cég tulajdonosa valamennyi ételt is biztosít, amiből főzhetünk. Minden pénzt haza tudok küldeni, ami több, mint amit Nyugat-Európából tudnék szerezni.”
Láthatjuk tehát, hogy a „nettó bér” kifejezés mást jelent egy thainak és egy itt élőnek. Ezek szintén fontos különbségek, amiket úgy tudunk legjobban áthidalni, hogy a jelentkezők Tongsai-jel beszélnek ezekről először. Így kialakul a bizalom, ami a munkakapcsolat során a legerősebb összetartó erő, és ami biztosítja, hogy ezek az emberek gyors és hatékony megoldást jelentsenek számunkra a munkaerőpiac kihívásaival szemben.
Legutóbbi hozzászólások